November 19-én van Erzsébet napja. Árpád-házi Szent Erzsébet története úgy szól, hogy kötényében kenyeret vitt a szegényeknek. Amikor apja emiatt kérdőre vonta őt, a kenyér rózsává változott. A népi megfigyelések szerint, ha ezen a napon esik a hó, lágy lesz a tél. A gazdák azt mondják, hogy amilyen az Erzsébet-napi időjárás, olyan lesz decemberben és karácsonykor is. Katalin napja november 25-én van. A legenda szerint Katalin szép és okos királylány volt, akinek álmában megjelent Jézus, és eljegyezte őt. Mielőtt meghalt volna, Jézus megígérte neki, hogy mindazokat meghallgatja, akik Katalinhoz imádkoznak. Így lett Katalin a házasságra váró leányok védőszentje. Katalin napkor az eladó sorban lévő leányok gyümölcságat szoktak a vázába tenni, mert úgy gondolták, ha az karácsonyig kirügyezik, akkor nemsokára férjhez mennek. Katalin naphoz időjárással kapcsolatos jóslás is fűződik: „Ha Katalin kopog, a karácsony locsog.”
Ám a legjelentősebb házasságjósló nap november 30-án, András napján volt. Ezeket a jóslásokat a lányoknak a legnagyobb titokban kellett elvégezniük. Például gombócfőzéskor a gombócokba férfi neveket rejtettek. Azt hitték, hogy amelyik először jön fel a víz színére, az lesz a jövendőbeli férjük neve. A disznóvágások is András napkor kezdődtek, és a farsang végéig tartottak. A disznóölések és a disznótoros vacsorák alkalmat adtak az adománygyűjtő köszöntésekre is.